Geotermia

Magyarország természetes adottságának köszönhetően a geotermikus energia az egyik legnagyobb lehetőséget kínálja, ezen megújuló energiaforrás egyre szélesebb körben való felhasználását.

„Míg a geotermikus melléknév magyarítása leginkább az lehetne, hogy földhővel működő,  földhőt hasznosító, addig a geotermia a földhő felhasználásával kapcsolatos ismereteket, megoldásokat, technológiákat magába foglaló  elnevezés.  A földkéregben, a földfelszín alatt kb. 10 km mélyen lévő hőmennyiség hőenergiája mintegy 50000-szerese a bolygó teljes földgáz- és kőolaj készletének.”

A geotermikus energia hasznosítási területei:

  • A felszín közeli meleg vizes források, tározók hasznosítása közvetlen vagy távfűtési rendszerekben.
  • Földfelszín alatt pár km-re található rezervoárok magas hőmérsékletű (150C feletti) vízének, vízgőzének hasznosítása elektromos áram termelésre geotermikus hőerőművekben.
  • Földfelszín közeli víz- vagy földhőmérséklet alkalmazása épületek belső hőmérsékletének szabályozására.

HŐSZIVATTYÚS FŰTŐ-HŰTŐ RENDSZEREK LEHETŐSÉGEI

 

LEVEGŐ-VÍZ  HŐSZIVATTYÚ (levegős hőszivattyú)

ELŐNYÖK:

  • Kedvezőbb beruházási költség

HÁTRÁNYOK: 

  • A kültéri egység működése jelentős környezeti zajjal jár .
  • A berendezés COP értéke + 7C foknál van megállapítva, a mi a külső levegő hőmérsékletének csökkenésével jelentősen lecsökken.
  • A rendszernek alacsonyabb külső hőmérséklet esetén (kb:-5,-10  C fok ) kiegészítő fűtés szükséges.
  • Nyári hűtési üzemben is jelentős energia fogyasztás.
  • A rendszer felhasználásának teljesítmény méretbeli korlátai.

 

VÍZ-VÍZ HŐSZIVATTYÚ (vertikális talajszondával)

ELŐNYÖK:

  • A rendszer külső hőmérséklettől független állandó teljesítménye. (állandó COP érték)
  • Passzív hűtés kialakításának lehetősége, levegős hőszivattyúhoz képest jelentéktelen energiafogyasztás hűtési üzemben.
  • A rendszer zajtalan működése.
  • A rendszernek kiegészítő fűtésre nincs szüksége.
  • A rendszer felhasználásának nincs méretbeli korlátja.
  • A jelenleg legmodernebb és legkörnyezetbarátabb fűtési-hűtési rendszer.

HÁTRÁNYOK:

  • Magasabb beruházási költség.

 

GEOTERMIKUS TALAJSZONDA  RENDSZER

A talajszonda, vagy más néven geotermikus szonda a Föld geotermikus rétegéből szállítja a hőt a felszínre zárt rendszerben. Mintegy 60-100 méter mélyre fúrják le a talajszonda csöveit, amiben egy speciális folyadékot keringet a hasznosítást végző hőszivattyús rendszer. Ezt nevezzük talajkörnek. A szonda nem más, mint egy műanyag csőpár, amelyet leeresztenek a talajba a tervek szerint meghatározott és kifúrt mélységig. A furatba leeresztett csőpár végére egy visszafordító idom van felszerelve a megfelelő folyadékáramlás miatt, ez a rész kerül a furat aljára A talajszondákat 1,5 méterrel a talajszint alatt vízszintesen összekötik és a közös osztó-gyűjtőbe kötik erre kapcsolják rá a hőszivattyú készüléket. A csövekben áramoltatjuk a fűtési rendszerbe töltött fagyállóval kevert folyadékot. Egy szivattyú áramoltatja a folyadékot az egyik csövön le és a másikon pedig vissza, így veszi át a fagyálló közeg a talaj hőmérsékletét. A feltöltő folyadék víz és propilénglikol keveréke, így a környezetre teljes mértékben ártalmatlan.

PRIMER KÖR

A geotermikus hőszivattyú működése során megkülönböztetünk primer és szekunder köröket. Primer kör a szondakör, amely a talajban elhelyezett csőrendszer a hőszivattyúig.  A primer körrel begyűjtjük a talajhőt amit utána leadunk az épület fűtés-hűtésére.

GEOTERMIKUS TALAJSZONDA RENDSZER ELŐNYEI

A talaj hőjét hasznosító fűtési megoldásnak nyilvánvaló előnye, hogy a fűtőanyagnak nincs költsége.

Tovább csökkenti a költségeket, hogy a Föld hőjét használó berendezések nem bocsátanak ki égésterméket, így egyáltalán nem szükséges kéményt építeni. Ezáltal nem csupán az építés költségeit spóroljuk meg, de a rendszeres karbantartás és tisztítás költségeitől is megóvjuk pénztárcánkat. Továbbá a európai uniós támogatások által megvalósuló projektek elbírálásában is óriási előnyt jelent a talajszondás rendszerek alkalmazása.

    TALAJSZONDA

    Talajszonda rendszer kialakításának lépései:

    • tervezés
    • bányakapitánysági engedélyeztetés
    • szonda fúrása- szonda lehelyezése
    • tömedékelés
    • szondák vízszintes összekötése
    • osztó kialakítása
    • rendszer fagyálló folyadékkal feltöltése
    • rendszer nyomáspróbázása, ellenőrzése